Nimród egyik este azzal szórakozott a kádban, hogy a rengeteg habot, amit előzőleg készített, módszeresen a kád feletti falra hányta, majd jó nagy adag vízzel leloccsantotta a falról, és közben nagyokat kacagott. Természetesen óriási vízáradattal járt ez a művelet. Eleinte próbáltam visszafogni, és kérlelni, a szennyes tartó felé ne árasszon vizet. Persze sikertelenül. Mire újra bementem, már úszott a fürdőszoba, a szennyes kosár nagy vízben állt.
Felmérgesedve veszekedni kezdtem vele: mondtam, hogy arrafelé ne locsoljon vizet, most moshatom fel, és nézze már meg, mit művelt! Csak morgolódtam, perlekedtem vele, miközben gyűjtöttem össze a sok vizet a felmosóval. Erre már Nimród is zúgolódni kezdett:
- Jól van, Mama, nem csinálom többet! Csak hagyd abba ezt a hisztit!
(Onnantól kezdve szabadon garázdálkodhatott.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése