Nimród első "gyerekszája"

Nimród másfél éves körül volt, amikor már kezdte utánozni a mondókákat. A Csip-csip csókában nagyon szeretett hessegetni a végén. 

Egyik nap épp a vécén üldögélt, Ajna előtte a kissámlin, amikor Ajna elkezdte az arcát piszkálni, hogy leszedjen onnan valamit. Mire Nimród megszólalt:

- 'ess! 'ess! - és elhessegette Ajna kezét.

Unokatestvérek reakciói

Nimród megérkezése után a az unokatestvéreket sokat foglalkoztatta az új családtag.

Gergő:
- Nimród tud még beszélgetni a Nappal?

Marci:
- Nagyon cuki, de nagyon nyálas.
- Tudod, mi legyen az első édessége? A nyalóka, mert azt csak szopogatni kell.

Nimródod

Marci pár héttel Nimród születése után megkérdezte Ajnától:

- Ajna, örülsz, hogy megszületett a Nimródod?

Lelkesedés-szolgálat

Gergő és Marci - sok csínytevésük egyikeként - egy este titokban rádiót hallgattak a szobájukban. Aminek persze az lett a következménye, hogy olyan műsort hallgattak, ami egyáltalán nem nekik való. Ez onnan derült ki, hogy Gergő megkérdezte másnap a kocsiban, hogy mi az a "lelkesedés-szolgálat". Szüleinek persze fogalmuk sem volt róla. Gergő bevallotta, hogy előző este hallotta ezt a szót a rádióban, melyet titokban hallgatott. Szép lassan kiderült, hogy a műsorban arról volt szó, hogy egy tinédzser srác az öngyilkosságot fontolgatta, és rendszeresen hívogatta a "lelkesedés-szolgálatot". Akkor esett le a szüleinek, hogy a lelki segélyszolgálatról volt szó!

Elromlott bicikli

Marci 4-5 éves lehetett, amikor a család ellátogatott a Decathlonba vásárolni.  A sportáruházban mindent ki lehet próbálni, így Marci is azonnal felpattant egy csak lábbal hajtható kezdő biciklire, és nagy vidáman fel-alá száguldozott vele az áruházban.  Mivel látták, mennyire tetszik neki a bicikli, és mennyire jól elvan vele, a szülei azonnal meg is vették neki.

Amikor hazaértek, és otthon kicsomagolták a dobozt, Marci elrettenve nézte a még összeszerelésre váró bicikli alkatrészeit.  Legörbülő szájjal kiáltotta:

- Ez el van törve!!  Elromlott, amikor jöttünk!

Gergő kételyei

A gyerekek nagyon várták Nimród - akkor még csak Mandula - érkezését. Marci főleg sokszor mondta Ajnának, hogy várja már a kisbabát. Volt, hogy a találkozáskor az volt az első kérdése, hogy megszületett-e már a baba és hozta-e magával.

Gyakran beszélgettek a gyerekek egymás között is a születendő kisbabáról.  Volt, hogy Gergő kifejtette, nem is kéne annyira várni, hogy megszülessen, mert nekik nem is lesz az olyan jó.

- Amikor megszületik, akkor az Ajnáék már csak vele fognak foglalkozni! Velünk már nem is fognak törődni!

Noni leintette, hogy ez butaság.

Máskor Gergő így morfondírozott:

- Lehet, hogy Ajnáék majd rájönnek, nem is olyan jó a babatartás...

Ez a "babatartás" egy időre aztán szállóige lett a családban.

Mi, a gyerekek

2011-ben, karácsonykor a gyerekek a Pannóniában lefeküdtek a nagyszobában. Noni nem akart a nagy franciaágyon a fiúkkal aludni, mert Marci, és főleg Gergő nem hagyják aludni, főleg reggelente szekálják. A szülei viszont ragaszkodtak hozzá, és nem engedték máshol aludni, mivel nem volt máshol hely.

Noni panaszosan felkiáltott:

- Persze, mert mi vagyunk a gyerekek! A többiek mind az Ajna, Apa, Ádám, Papa... vagytok!