Barchoba

Nimród első iskolai fellépéséről sétáltunk vissza az autóhoz Mamival és Papival együtt. Ők séta közben Zelmával barchobáztak. Épp Zelma gondolt egy élőlényre, amiről kiderült, hogy növény, és a kertünkben van. Mami kérdezett:

- Dió terem rajta?

- Igen - jött Zelma válasza.

- Akkor én tudom! - vágta rá Papi. -  Cseresznyefa!

- Neeem - nevetett Zelma.

Papi kis gondolkodás után azt mondta:

- Akkor már tudom! Meggyfa!

Megint nevetés volt a válasz, de aztán Zelma fejcsóválva Mamihoz fordult:

- Mami, inkább te találd ki. Papinak nincsen esze!

Japán, vagy mi

Kibicikliztünk a Rómaira hekkezni. Már az asztalnál ültünk, mikor Zelma kissé távolabb észrevett egy sötét bőrű afrikai embert, és meglepődve azt mondta:

- Nézd, Mama, milyen fekete az arca annak a japánnak!

Elmaradó kamaszok

Most, hogy a Piroska gyerekek már kinőttek a gyerekkorból, egyre nehezebb rávenni őket, hogy csatlakozzanak a családi ebédekhez vagy ünneplésekhez. Igazi kamaszként sokszor inkább otthon maradnak számítógépezni, vagy sokáig alszanak és azért nem jönnek. Nimród és Zelma ezen mindig elkeserednek, főleg Nimród veszi zokon. 

Nimród névnapi ebédjének előestéjén is erről tanakodtunk, s mondtam nekik, készüljenek fel, nem biztos, hogy minden Piroska gyerek jönni fog másnap. Zelma lemondóan felsóhajtott:

- Én nem akarok Marciék nélkül semmit ünnepelni... És te? - fordult Nimródhoz.

- Én velük nem akarok semmit ünnepelni! - hangzott a durcás válasz.

- Miért? - kérdeztük tőle.

- Mert olyan tohonya alakok! - fakadt ki Nimród.

Fogas panasz

Zelmát megviselte az egyik fenti elülső mozgó foga, amely hetekig csak lifegett, nem akart kiesni. Egy reggel savanyú arccal a fogát piszkálta a nyelvével egy darabig, majd hangosan kifakadt:

- Mama! Mozgó foggal nem lehet élni!!

Zelma kuktáskodik

Zelma imád a konyhában segédkezni, amelyben persze nagy motiváció az is, hogy kóstolgathat közben. Egy ilyen alkalommal próbáltam rávilágítani arra, hogy a kukta dolga inkább a segítés, mint a nyalakodás, de Zelma ellenkezett:

- A kuktának az is a dolga, hogy mindent megkóstoljon.

- Tényleg? - kérdeztem vissza. - Én azt hittem, az a szakács dolga.

- Nem, nem.

- Szerintem igen - kötöttem az ebet a karóhoz, mire Zelma kivágta magát:

- Akkor én most előléptettem magam szakácsnak!

Zelma verse

Róka szalad
Vadász megy
Farkas keres
Róka barátom, gyere!
Nyúlra szeretnék vadászni
A rókavárban megtalálsz
Már kettő nyulat elkaptunk

(Anyukájának lediktálva)

Legenda

Amikor Zelma négyéves lett, és egyedül kezdett járni óvodába, sok szó esett a gyerekek között a "Legendáról". Az egyik Jegenye-erdei kirándulás során én is fültanúja voltam, ahogy egymás között hol suttogva, hol izgatottan azt tárgyalták, valahol itt rejtőzik a Legenda, és Benedek (Sári öccse) tudja is, hogy hol. Az ovisok sokáig szívesen riogatták egymást ezzel a történettel, megvitatták, hogy néz ki a Legenda, hol bújkál és a többi izgalmas részletet.

Nimród egyik este az ágyban a Sandokan című dalt énekelte, melyet pár nappal azelőtt ismert meg, amikor 2019 szilveszterére készültünk. Nimród énekelni kezdte: "Volt egyszer, vagy nem is volt, egy legenda, mely rólad szólt..." Zelma ezt hallva izgatottan mesélni kezdte Nimródnak:

Z: - Nimród! Tudtad, hogy a legenda itt él az erdőben?? Benedek tudja, hogy hol!
N: - És hol?
Z: - Hát a mi erdőnkben! És láthatatlan!
N: - Ez nem igaz! - jelenti ki kategorikusan Nimród a nagyobb testvér fölényével. - Legenda nem létezik. Régen létezett, de már nem.